A növénytermesztés terén, a kulcsszó az újrahasznosítás. Ez nem csupán a környezetvédelem szempontjából előnyös, hanem a kertészeknek is, hiszen ugyanazt a talajt többször is fel tudják használni, ami a kiadások csökkentését eredményezi. Ezeknek a szempontoknak a nyomán született meg a kókuszrost, melynek préselt formája a kókusztégla.
A kókusztégla számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Elsőként az ára az, ami szembetűnő, hiszen a kókusztégla ára igen kedvező. Ezenkívül nem szükséges mindig újabb adagot vásárolni belőle, hiszen a már átültetett növény helyére újabb lakó költözhet. Mivel egy megújuló anyagra mutatkozott szükség a kertészetben, a kókuszdióra pedig egyre nagyobb igény mutatkozott, ami azt is jelenti, hogy melléktermék keletkezett. A megújuló termesztő közeg igényét felismerve, valamint a kókuszdió melléktermékeként adódó háncsot felhasználva látott napvilágot a kókuszrost, mely kókusz termesztő paplan és kókusztégla alakjában vásárolható meg. A kókuszdió melléktermékeként keletkező héjat először megőrlik, majd ezt követően mossák.
A mosásra azért van szükség, mert a pálmafa part menti növény lévén az ott előforduló talajvízzel érintkezik, mely nátriumot, káliumot és klórt tartalmaz. Ezt a kókuszpálma könnyedén felveszi anélkül, hogy károsodna, viszont a kertészetekben termelt növények nagy részével nem ez a helyzet.
Mivel ez a három anyag a növény minden részében megtalálható, szükséges az eltávolításuk, mely mosással érhető el. Így az EC-szintet megfelelő szintre csökkentik. Ha ezt mégsem végzik el, a kókusztégla felhasználójának kell róla gondoskodnia. Ellenkező esetben az EC-szint olyan magas lesz, hogy ártalmassá válik a növény számára. Emellett pedig a kalcium, a nátrium, valamint a magnézium felvételét is megakadályozza.
